Berze Nagy János 1879. augusztus 23-án született az akkor még Bessenyőnek nevezett Besenyőteleken. Családja ősi helyi család volt. Édesatyja neve a besenyőteleki házasultak anyakönyvében „Johannes Nagy Alias Berze” néven szerepelt, ő magát pedig „Nagy János törvényes fia”-ként vezették be. Mivel számos Nagy Jánosra hallgató személy élt a faluban a múltban és a jelenben egyaránt, ezért a majdani tudós 1904. március 30-án írott kérvényében azt írta a hatóságnak, hogy édesapja nevét Berze Nagy János névre helyesbítsék. A kérelmét az akkori helybeli római katolikus lelkipásztor, Szepesy Sándor is támogatta, mert szerinte „az előforduló hasonnevű egyének miatt keletkezhető zavartól va1ó félelem megokolt, mivel szigorló tanárjelölt 1évén, nyerendő diplomáját is a már helyesbített névre óhajtja kiállíttatni.” Érdemes megjegyezni, hogy az említett lelkipásztor iskolatársa volt Nagy Lőrincnek, Berze Nagy János bátyjának.

A kérelemmel kapcsolatban a helyi előljáróság hivatalosan igazolta, hogy a kérelmező a telepü1ésen Berze Nagy János néven ismert. Édesanyja a kérelmezés időpontjában már özvegy Berze Nagy Jánosné, született Koncz Borbála kijelentette, hogy „megholt férjem többszöri állítása szerint az ő neve, sőt apjáé, nagyapjáé mindig Berze volt”. Vass Albert és Bessenyei Balázs idősebb helybeli lakosok az elhunyt keresztszülők helyett 1904. július 31-én írásban jelentették ki, hogy „az apa neve nem helyesen íratott az anyakönyvbe Nagy Jánosnak, hanem helyesen Berze (Nagy) János, mivel a nagyapját is Berzének hívták; a Nagy név csak ragadványnévként járult hozzá; hogy mikor, arró1 felvilágosítást adni nem tudnak”.

Berze Nagy János az elemi iskola első osztályát 1885-ben Besenyőteleken járta ki, a második osztályt 1886-ban már Tiszasülyön, a harmadik és negyedik osztályt pedig 1887-1889 között valamelyik egri iskolában. Az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után beiratkozott a gyöngyösi hatosztályos ferences gimnáziumba. A gyöngyösi diákévek után a ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumába került, amely Nyolcosztályos volt. Itt járta ki a középiskola hetedik és nyolcadik osztályát. Az egri diákoskodás műveltsége megalapozásához nagymértékben hozzájárult, mivel az intézetben ekkortájt országszerte híres tanarai voltak.

Például a Vitkovits önképző kör elnöke, az irodalomtörténész és esztéta Maczki Valér volt, aki a kisdiákra nagy hatást gyakorolt. Önképzőköri munkájával a tanévben elnyerte a kitűzött 10 koronás aranyat. Matematika tanára ellenszenves magatartása miatt azonban Berze Nagy János nem Egerben fejezte be gimnáziumi tanulmányait, hanem Jászberényben. Az ittlevő gimnáziumban végezte el a 8. osztályt az 1897-98. iskolai évben. Itt tett érettségit is. Bizonyítványát 1898. június 22-én állították ki.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése után Budapestre kívánt menni, hogy beiratkozzék az egyetemre. Minden vágya az volt, hogy tanár legyen belőle. 1898 végen költözött fel Budapestre, ahol 1899. február 9-én iratkozott be a Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. A késői jelentkezés miatt tanulmányait csak az 1898-99. tanév második félévében kezdhette meg és az 1902-3. tanév első félévében fejezte be a nyolcadik, tehát az utolsó félévet. Végbizonyítványt 1903. január 3-án kapott. Az egyetemi évek alatt hallgathatta a híres kritikust, Gyulai Pált, Beőthy Zsolt esztétikai előadásait, Horváth Cyrill előadásait a régi magyar irodalomról. Későbbi szakmáját, a néprajzot Katona Lajos előadásain ismerhette meg. A magyar nyelvészetet Simonyi Zsigmondtól, a finnugor nyelvészetet Szinnyei Józseftől tanulta. Neves tanarai voltak még Négyesy László, Alexander Bernát, Fináczy Gyula, Békefi Remig. A végbizonyítvány elnyerése után 1905. január 23-án bölcsészdoktori oklevelet szerzett

Tudományos kutatómunkáját már egyetemi évei alatt elkezdte. Sokszor ment el bátyjával a helybeli lakodalmakba. Megismerte ezeken a nép szokásait. Időközben megismerkedett Losonczy Emma tanítónővel, akit 1905. május 2-án feleségül vett. Amikor megszerezte bölcsészdoktori oklevelet, nem volt könnyű a tanári pályán elhelyezkedni, ezért ment a tanügyi igazgatásba. Hivatali pályafutásának első állomása az erdélybeli Lugos volt.
Mielőtt hivatali pályafutásáról beszelnénk, első népnyelv és népmese gyűjtéséről szólunk. Gyűjtőmunkáját nemcsak szülőfalujában, hanem a megye számos falujában végezte, különös tekintettel a palóc településekre. A kutatómunkája réven elkészült a Heves megyei népjárás című dolgozata a vármegye támogatásával 1905-ben Budapesten látott napvilágot a Nyelvészeti füzetek sorozatban. Munkájában szülőföldje dialektusát rendkívül szakszerűen írta le. Elemzéseit sok és változatos példákkal illusztrálta. Munkáját a szakkritika nagy elismeréssel fogadta. Berze Nagy János első publikált néphagyomány-gyűjteménye a Népmesék Heves- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyéből címet viselte.

Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1905 márciusában kezdte meg hivatali pályafutását a tanügyi igazgatás területen és különböző állomáshelyeken, s különböző beosztásokban. Tanügyi pályafutását tollnokként kezdte, majd vezető tanfelügyelőként végezte, 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. Állomáshelyei Lugos, Kolozsvár, Nagyenyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs voltak. Nyugalomba vonulása után is Pécsen lakott egészen 1946. április 6-án bekövetkezett haláláig.

Fő művei: a Magyar népmesetípusok, az Égigérő fa, halála után jelentek meg. Népmesekutatóként vált világhírűvé. Szülőhelyén iskolát, utcát neveztek el róla. Szülőháza jelenleg már nem áll, de emléktábla jelöli.

1881-ben született Besenyőteleken. Miután szülőfalujában elvégezte az elemi népiskola hat osztályát, Egerben lett kőműves ipari tanuló. A szakvizsga letétele után hosszú ideig a helybeli bőrszövetkezet munkavezetője volt. 1922-ben Füzesabonyba költözött, ahol önálló építőmester lett. ő építette például ezen a településen az új iskolát és kántorlakást, valamint vitéz Kelemen és Greguss József lakóházait. Alelnökévé választotta a helybeli Polgári Lövészegylet. Egyik vezetőségi tagja volt az Iparoskörnek.

1865. augusztus 18-án született Besenyőteleken. Az elemi népiskola elvégzése után Hevesre költözött, ahol birtokán gazdálkodott. Kiváló szőlőtermelő volt. A közéletben is élénken tevékenykedett. Ezt bizonyítja, hogy több ízben tagjává választotta Heves Megye Törvényhatósági Bizottsága, valamint a hevesi képviselő testület. Igazgatósági tagja volt Heves Város és Vidéke Takarékpénztárának is.

1880. augusztus 13-án született Kömlőn. Az elemi népiskolát szülőfalujában végezte el, majd Egerben és Kisújszálláson járt gimnáziumba. Érettségi után 1902-ben a fővárosban közigazgatási tanfolyamot végzett. Ezt követően Szinyérváralján lett jegyzőgyakornok. Innen Füzesabonyba hívták segédjegyzőnek, ahol ebben a minőségben nyolc évig szolgált. 1912-ben Besenyőtelek főjegyzőjévé nevezték ki. Hivatali munkája lelkiismeretes ellátásán kívül a közéletben is részt vett. Tagja volt Heves Vármegye Törvényhatósági Bizottságának. A helyi Hitelszövetkezet elnökévé választotta. ő volt a falu Állatbiztosító Szövetkezetének ügyvezetője, a római katolikus iskolaszék világi elnöke, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka. Elnökévé választotta az Egri járási Jegyző Egyesület. Jegyzője volt a helyi nemesi közbirtokosságnak. Bekerült a Heves Megyei Általános Hitelbank igazgatóságába. ő látta el az Országos Jegyzői Árvaegyesület jegyzői teendőit is. Részt vett az első világháború harcaiban.

Besenyőteleken született 1868. december 8-án. Az elemi népiskola elvégzése után édesapja, Szabó Lukács mellett gazdálkodott. 1891. október 15-től átvette a 60 holdas apai örökséget és önállóan gazdálkodott. 1908-ban az örökséget 110 magyar hold beltelekkel gyarapította. Miután három lányát férjhez adta, birtoka egy részét közöttük szétosztotta. Az 1919-es Kommün időszakában a vöröskatonák letartoztatták és Kompoltra hurcolták. 1919 után folyamatosan tagja volt, mint egyik legnagyobb adófizető, a helybeli képviselőtestületnek. ő látta el a faluban a Polgári Olvasókör és a Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet alelnöki teendőit. Mint a falu egyik legnagyobb adófizetője, bekerült Heves Megye Törvényhatósági Bizottságába. Hosszú ideig igazgatósági tagja volt a helybeli Hitelszövetkezetnek is.